A ponthatárok átlagosan alacsonyabbak voltak az előző években megszokottaknál, s a felvételizők teljesítménye az egyes vizsgatárgyakból is romlott: a közös matematika feladatsort írók pontátlaga 27 (tavaly 34), a fizikát íróké 42 (tavaly 54) volt az elérhető 100 pontból. A biológia felvételit írók teljesítettek a legjobban, 58 pontot értek el.

Miért csökkennek az eredmények és a pontszámok?
Ezt igen sok tényező befolyásolja, de leginkább azt szokták kiemelni, hogy egyre többen jelentkeznek a felsőoktatásba, a költségtérítéses helyek folyamatosan bővülnek, (ld. táblázatunkat), s ennek megfelelően egyre több hallgató van, tehát rosszabb eredménnyel is könnyen be lehet jutni egyes szakokra. Pl. az ELTE angol-magyar szakára már 62 ponttal felvételt lehetett nyerni, de magyar-latin szakra már 123 pont kellett. Tehát továbbra is vannak, akik nagyon jó pontszámokat érnek el, 115 és 126 pont között a felvételizők nyolc százaléka teljesített - erre az eredményre szükség is van a népszerűbb szakoknál, intézményeknél.

A csökkenő felvételi eredményeket a még tavasszal megjelenő Pisa-jelentéssel is össze szokták kapcsolni. A 2000-ben készült nemzetközi Pisa-feladatsor egyik része az olvasáskészséget, szövegértést, -értelmezést térképezi fel egységes mérce szerint. Ezt 480 átlagpontra teljesítették a résztvevő magyar diákok, szemben a nemzetközi 500 pontos átlaggal. Matematikából sem vagyunk már az élmezőnyben, a leginkább szöveges példákból álló feladatsort is átlag alatt sikerült megoldani.
Nemcsak a közoktatásban, hanem a felsőoktatásban is konganak a vészharangok, a szakemberek a magyar oktatás és oktatási rendszer válságáról beszélnek. Továbbra is rengeteg lexikális ismeretet tanulnak a diákok, s a készségek, a gyakorlat-orientáltság háttérbe szorul.
A felsőoktatásban is a tömegképzés helyett (mellett) inkább a minőségi oktatásra igyekeznek a hangsúlyt fektetni. Éppen ezért a 2003-as felvételi változások között szerepel a 72 pontos egységes minőségi korlát, azaz ennyi pont alatt senkit sem lehet felvenni államilag finanszírozott és költségtérítéses szakra sem. Ha ez a döntés már a 2002-es felvételire érvényes lett volna, akkor a felvettek 12%-a nem ülhetett volna be a főiskolák, egyetemek iskolapadjaiba, ugyanis ennyien teljesítettek 60 és 72 pont között.

A legnépszerűbb intézmények, szakok

Az OFI adatai alapján 2002-ben az első helyre beadott jelentkezési lapokat számolva a legnépszerűbb intézmény az ELTE, majd a Szent István Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem és Szegedi Tudományegyetem volt. Az ELTE-re több mint tizenhétezer, a Szegedi Tudományegyetemre pedig több mint tízezer felvételiző jelentkezett. Ha azt vizsgáljuk, hogy nappali tagozaton hányan jelöltek meg első helyen egy-egy szakot, akkor a mezőnyt a jogász, közgazdasági, gazdálkodási, idegenforgalmi és szálloda, műszaki informatika (főiskolai) képzések vezetik.

Katona Renáta