Az Európai Felsőoktatási Térség kialakítása az egyik célkitűzése a Bolognai Nyilatkozatnak, melyet 1999-ben huszonkilenc ország írta alá, köztük Magyarország is. Jelképes értékű a szerződés nevében szereplő város neve: Bologna ugyanis a kiindulópontja az európai egyetemek létrejöttének (1088-ban itt alapították az első ilyen jellegű intézményt), s most az innen szerteágazó, egymástól különböző felsőoktatási utak közös találkozópontját, végcélját is e város neve jelöli.

Az Európai Felsőoktatási Térség lényege, hogy olyan közös szabályokon és képzési kritériumon nyugvó közös európai rendszer jöjjön létre, melyben a hallgatók mobilitása és munkaesélyei a maihoz képest jelentős mértékben megnőnek. Ez adja meg az alapot a nyilatkozat többi célkitűzésének megvalósításához, a hallgatói mobilitás fejlesztéséhez, az összehasonlítható diplomák, a kétfokozatú képzés és a kreditrendszer bevezetéséhez, fejlesztéséhez.

A hallgatói mobilitás azt foglalja magában, hogy a felsőoktatásban tanulók minél szélesebb körben vehessenek részt más külföldi és hazai intézmények kurzusain, lehetőség legyen a félév-áthallgatásra, s ezt az időszakot a hallgató főiskolája vagy egyeteme beszámítsa a diplomához szükséges félévek számába. Gondolom, hallgatóként mindenkinek igen nagy élmény lenne, ha egy-két szemeszter valamilyen külföldi egyetemen, főiskolán tölthetne, nem is beszélve arról, hogy a tapasztalatszerzésen és a külföldi diákokkal való megismerkedésen kívül nagy előnyt jelent a nyelvtanulásban és a későbbi elhelyezkedésben is.

Ahhoz, hogy az intézmények és szakok ily módon átjárhatóak legyenek, szükség van az egységes kritériumrendszeren nyugvó képzésre is. Ma Magyarországon rengeteg szak működik, s ezek közül egyre több a már kezdetektől specializált képzést adó (ami tulajdonképpen inkább szakiránynak felelne meg). Még egy országon belül is nehezen megoldható, hogy valaki az egyik intézmény pl. közgazdasági szakjáról áttérjen egy másik intézményben folyó szintén közgazdasági oktatásra, úgy, hogy ne legyen valamilyen hátránya belőle. Eltérőek a tantárgyak tartalmai, a követelményrendszerek, a gyakorlati órák száma stb. Ennek megoldása lehet az ECTS rövidítéssel fémjelzett egységes európai kreditrendszer, mely minden egyes órához és egyéb, órán kívüli feladathoz egy kredit-értéket rendel, s meghatározza, hogy az egyes végzettségek, diplomák eléréséhez mennyi kredit teljesítésére van szükség. Ez azért is hasznos, mert ha valaki szakot, iskolát vált, nem veszik el a már megszerzett tudása, az új intézményen, szakon is be tudja számíttatni a már elvégzett tantárgyakat.

A Bolognai Nyilatkozat másik fontos eleme, hogy kétfokozatú rendszert kíván bevezetni az európai felsőoktatásban. Ennek lényege, hogy a hallgatók eldönthessék, hogy már három év után versenyképes diplomával elhagyják-e a felsőoktatást, vagy tovább tanulnak az egyetemi végzettségért, mely öt év után lenne adható, illetve a doktori címért, mely nyolc év tanulást igényelne.
Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár az OFI-Egyetemi Nyílt Napok rendezvényén már felkészítette a most végzős diákokat, hogy a változások nehézségekkel fognak járni, osztályzatok, kreditek, tanórák keveredhetnek egymással, de azt is hozzátette, hogy diákok hamar tudnak alkalmazkodni, átlátják a rendszert - sokkal inkább, mint az oktatók. Hozzátenném, hogy ez csak úgy lehetséges, ha minden diák megfelelő tájékoztatást kap, s egyénileg is mindenki odafigyel a fogalmakra, változásokra.

Katona Renáta