A felsőoktatási intézmények nem kötelezhetőek arra, hogy csak emelt szintű érettségit fogadjanak el felvételiként, az adott intézmény dönthet úgy, hogy ez lehet középszintű is - emelte ki Bakos Károly az Oktatási minisztérium főtanácsosa az EDUCATIO 2002 nemzetközi oktatási szakkiállításon.

A kiállításon tartott előadáson elhangzott, hogy a felsőoktatási intézmény határozata szerint akár egy vagy két vizsgatantárgyból is elfogadhatja a középszintű érettségit felvételiként.

A két szint között nem csupán a követelmények, de a körülmények is eltérőek. Középszint esetén a középiskolában, az ottani szaktanárok és a kívülről hívott elnök előtt zajlik a vizsga, míg az emelt szintű érettségi alapjában véve külső vizsga. Az írásbelit valamelyik vizsgaközpontban teszik le, és nem a szaktanár, hanem külső bíráló javítja. A szóbeli sem a középiskolában zajlik, a hanganyag pedig rögzítésre kerül, így lehetőség van későbbi értékelésre is.

Az egyes tantárgyakhoz tartozó követelmények még nem szilárdultak meg, a döntési folyamat még nem zárult le. Annyi bizonyos, hogy ha valaki gyorsítani szeretné a középiskolai tanulmányait, előrehozott érettségi vizsgát tehet, valamint ha valaki középszintű érettségit tett, s utána meggondolja magát, a szintemelő vizsga lehetőségével élhet.

A felvételin megszokott pontozási rendszer is némileg átalakul: az egy tantárgyból letett írásbeli és szóbeli vizsgáért 150 pont kapható, ezt számítják át a felvételihez 30 pontos rendszerbe. Ha az adott tárgyból (pl. matematika) csak írásbeli van, ez 100 pontot ér.
Végül érdemes megjegyezni, hogy nem maga az érettségi az emelt szintű, hanem az egyes tantárgyak követelményei, hiszen az érettségiző szabadon dönthet, hogy mely tantárgyakból tesz emelt szintű és melyekből középszintű vizsgát.

Katona Renáta