A felsőoktatási felvételi egyetlen hivatalos kiadványa, a Felsőoktatási felvételi tájékoztató hiányos, félreérthető információk forrása lehet az oktatási jogok biztosa szerint. Ugyanis a jogszabályok erősebbek a kiadványnál, így ha a Tájékoztatóban megjelentek ellentétesek valamely törvénnyel vagy kormányrendelettel, akkor nem a Tájékoztatóban írtakat kell figyelembe venni.
Az A és B jelű lapok eltérésének kezelése, a rendkívüli felvételi eljárások, a felvételi követelmények csak egy külön kiadványban való szerepeltetése - többek között ezeken a pontokon találta jogsértőnek az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala a Felsőoktatási felvételi tájékoztatót.

Minden felvételiző diák a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóból (továbbiakban: Tájékoztató) szerzi a legtöbb információt, ez alapján keresi a neki megfelelő képzéseket, és nyújtja be jelentkezését. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy ez a kiadvány mindenben megfeleljen a jogszabályoknak - ezért is kezdeményezett vizsgálatot a Hivatal.
Azt állapítottuk meg, hogy a Tájékoztató több ponton nem felel meg a jogszabályoknak, hiányos vagy hibás információt tartalmaz - emelte ki dr. Somody Bernadette, az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalának munkatársa. Mint elmondta, ha a Tájékoztató és a jogszabály nem felel meg egymásnak, akkor ez sértheti a jogbiztonságot, hiszen a Tájékoztatót a felvételizők a Bibliájuknak tekintik akkor, amikor elindulnak azon az úton, hogy felsőfokú tanulmányokat folytassanak. A gyakorlat és a jogszabály eltérése végső fokon veszélyeztetheti a felsőfokú tanulmányok folytatásához való alkotmányos jogot, hiszen előfordulhat olyan eset, hogy valaki azért esik el egy képzéstől, mert a Tájékoztatóban szereplő információkra hagyatkozott, melyek esetleg nem felelnek meg a jogszabályoknak. Ha pedig az intézmény jogszerűen jár el, akkor senki sem tudja megvédeni a felvételizőt, hiszen az ő jogai és kötelezettségei a jogszabályban szabályozottak.

Gondok a Tájékozatóval

Legnagyobb probléma, hogy nem jelenik meg minden lényeges információ a Tájékoztatóban. Létezik ugyan a Tájékoztató mellett egy hasonló külalakú kiadvány, ez a Felvételi feladatok és vizsgakövetelmények címet viseli (ez azonban nem a felvételi hivatalos kiadványa - a Szerk.), azonban a felvételi eljárásról szóló rendelet szerint az ebben szereplő információkat nem lehetne a Tájékoztatóhoz képest másik kiadványban kihírdetni - hangsúlyozza az egyik legfontosabb témakört dr. Somody Bernadette. A jogszabályok szerint egy kiadványnak kellene lennie, melynek tartalmaznia kellene a felvételi követelményeket is, ez persze formailag lehet két-három kötet is, de akkor is valamennyit Felsőoktatási felvételi tájékoztatónak kell hívni, s ugyanazok a joghatások kapcsolódnak mindegyikhez. A jelenlegi tájékoztató csak a felvételi tárgyait tartalmazza, azok tételes követelményeit nem.
Úgy véltük, hogy az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésre vonatkozó információk a Tájékoztatóban nem elégségesek, hiányosak, félrevezetőek lehetnek. Külföldiek államilag finanszírozott kérdésével összefüggésben is hasonló jellegű hibákat találtunk. A Tájékoztató egy olyan fogalmat használt (a tartós letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár fogalmát), amit a jogszabályok nem ismernek. Ez egy olyan jogi kategória, ami gyakorlatilag nem létezik. A jogszabály a bevándorolt és a menekültigazolvánnyal rendelkező külföldiek számára biztosít a magyar állampolgárokkal azonos elbánást.

Gondok a jelentkezések kezelésével

Az egyik probléma az A és a B jelű jelentkezési lapok közötti ellentmondás kezelése. A Tájékoztató olyan információt tartalmaz, hogy az A lapot tekintik irányadónak - pedig ennek az eljárásnak nincs jogszabályi alapja, a rendeletben nem szerepel erre vonatkozó rész. ˙ (Időközben az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda közzétette, hogy többszáz jelentkezést töröltek, mert az A lapon nem tüntette fel a jelentkező a B lapon megjelölt szakokat, képzési helyeket - a Szerk.)
A második problémakör az úgynevezett rendkívüli felvételi eljárásokkal függött össze, ezek a keresztféléves és nyári felvételik. Azok a szabályok, melyeket a Tájékoztató ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban tartalmaz, nem illeszthetőek be a jogszabályi környezetbe. Sok helyen felfedezhető az, hogy a jogszabály által előírt rendelkezések közé nem illeszthető be az az eljárási rend, amit a Tájékoztató ezek kapcsán előír.
Somody Bernadette elmondta, arra a kérdésre is nehéz választ adni, hogy akit egy keresztféléves képzésre felvettek, mehet-e tovább a normál felvételi eljárásba, pontosan azért, mert a jogszabályok alapján nem lehetne keresztféléves felvételi eljárás. A gyakorlatban ez mégis bevett és működik.
A harmadik problémakör a jelentkezési laphoz csatolandó dokumentumok benyújtása. A rendelet szerint ezeket március elsejéig be kell nyújtani. A hiánypótlás lehetőségét kivéve a jogszabály nem ismer olyan lehetőséget, hogy a többletpontokra jogosító, különböző kedvezményeket igazoló okiratokat később adják le a felvételizők. A Tájékoztató mégis tartalmazott arra vonatkozó információt, hogy számos intézmény ezeket az igazolásokat később is elfogadja. Nem azt akartuk elérni, hogy megfosszuk a többletpontoktól azokat a felvételizőket, akik március elseje után tudnak csak igazolásokat csatolni. De könnyen elképzelhető olyan helyzet, hogy a Tájékoztató információival összhangban az intézmény - egyébként a jogszabályoknak nem megfelelően - a felvételi vizsgáig elfogad egy versenyhelyezési igazolást, míg a másik intézmény nem, s azt érezheti a felvételiző, hogy vele méltánytalanul, igazságtalanul járt el az utóbbi intézmény, holott az tartja be a jogszabályokat. Így olyan helyzetbe kerül a jelentkező, hogy kiszámíthatatlan számára az, hogy a gyakorlat neki kedvező vagy kedvezőtlen lesz.
A felvételi eljárási díj visszatérítésével kapcsolatban tartalmaz a Tájékoztató egy olyan kijelentést, hogy akkor sincs mód ennek a visszatérítésére, ha esetleg tévedésből többször fizette be a jelentkező a díjat. Ez szintén nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek.

A Tájékoztató szerkezete, érthetősége

Mint dr. Somody Bernadette elmondta: a jogszabályok megismerhetőek mindenki számára. A Tájékoztató azáltal, hogy ezeket közérthetőbb formában fogalmazza meg, segítséget nyújthat a felvételizőnek. Ahhoz, hogy mi vizsgálódjunk, arra van szükség, hogy a fennálló helyzet, tehát például a Tájékoztató szerkesztési módja sértené a felsőfokú tanulmányokhoz való jogot. Tehát ha valaki azt sérelmezné, hogy a Tájékoztatónak a szerkezete félreérthető volt, s emiatt rosszul informálódott, tévesen következtetett, akkor ez is megvizsgálható lenne, de ilyen beadvány még nem érkezett.

Mi történik akkor, ha rossz információ, adat jelenik meg a Tájékoztatóban?

Egyrészt az intézmény a januári kiegészítésben korrigálhat - mondta el dr. Somody Bernadette. Ha jogszabályt közvetít hibásan a Tájékoztató, akkor természetesen a jogszabály az irányadó. Ha a Tájékoztatóban jelent meg egy olyan intézményi adat, mely a szándékuktól eltérő, akkor a Tájékoztató a mérvadó. Figyelni kell a januári kiegészítésre, mert utána nem lehet arra hivatkozni, hogy a Tájékoztatóban milyen módon szerepel az információ, ha januárban kijavították, hiszen ez a kiegészítés hivatalos.

Beadványok, panaszok

Harmadik éve, bár szezonálisan, jelentős számú felvételivel összefüggő beadvány érkezik - tájékoztatott dr. Somody Bernadette. Mindig hangsúlyozzuk, hogy abban a tekintetben a Hivatalunk nem rendelkezik hatáskörrel, hogy felülbírálja a felvételi vizsgán nyújtott teljesítmény értékelését. Tehát hiába fordul hozzánk egy felvételiző, abban nem tudunk a segítségére lenni, hogy több pontot kapjon, nem tudjuk bekérni a vizsgadolgozatot és felülbírálni. A hivatalunk abban az esetben tud eljárni, ha - akár a felsőoktatási törvényben, akár az intézmény felvételi szabályzatában rögzített - garanciális eljárási rendelkezések sérülnek.
A hozzánk fordulónak ki kell merítenie a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. Arra kérjük a panaszosokat, hogy írásban forduljanak hozzánk, és csatolják mindazokat a dokumentumokat, melyek a felvételi eljárás során keletkeztek.
Volt olyan beadvány, miszerint a jogorvoslati lehetőségeket nem megfelelően biztosították. Ez olyan jogszabálysértés, mely esetében lehet hozzánk fordulni. Volt olyan beadvány is, melyben egy felvételiző azt sérelmezte, hogy a szóbeli felvételi vizsgája nem a szerint a rend szerint zajlott, mint amit a felvételi szabályzat előír. Nem biztosítottak számára például felkészülési időt. Ebben az esetben eljárást indítottunk, a felvételit lebonyolító bizottság nyilatkozott számunkra, és bekértük a jegyzőkönyveket.