Ötszörös, hatszoros, tízszeres és még több túljelentkezést produkáló szakokat, intézményeket lehet lelni - főleg a divatos, karrier-szakok és a művészeti képzés területén. A sokszor hihetetlennek tűnő számok azonban nem biztos, hogy fedik a valóságot - ugyanis a beadott jelentkezési lapok után tartják nyilván azokat. Azonban az a tapasztalat, hogy sokan visszarettennek a felvételitől, és bár jelentkeztek, végül nem mennek el - vagy ha el is mennek látszatból, az elért eredményük nem mérvadó. Ez főleg azoknál a szakoknál fordul elő, ahol van szóbeli. Ugyanis a kevésbé sikerült írásbeli után többen feladják, és a szóbelin már nem is próbálkoznak. Tehát valójában kevesebb diákkal kell megmérkőznöd, mint amit a statisztikák mutatnak.

A ponthatárokat nézegetni, összehasonlítani is csalóka dolog lehet, hiszen egy diáknak egy tárgyból két különböző intézményben két különböző pontszáma is lehet - az egyik intézmény pl. más pontszámot ad a nyelvtudásra, a másik beszámítja esetleg az OKJ végzettséget. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy szakra sem mindenki ugyanabból a tárgyból felvételizik. Nem mindegy, hogy valaki közgazdaságtanból vizsgázik vagy történelemmel próbál bejutni pl. egy gazdasági szakra, hiszen más elv alapján pontoznak mindkettőnél.
A legcélszerűbb megnézni a régebbi felvételi feladatsorokat az esetlegesen válsztható tantárgyakból, s ezek szerint dönteni.

KR