ÉRETTSÉGI–FELVÉTELI FOGALOMTÁR

államilag elismert nyelvvizsga – 2000. január 1. óta nemcsak egy, hanem több olyan nyelvvizsga is van, amelyet az állam elismer. (Államilag elismert nyelvvizsgára jelentkezni olyan vizsgaközpontoknál lehet, amelyeknek erre felhatalmazásuk van, vagyis akkreditáltak. Ezen intézmények listája a www.nyak.hu oldalon tekinthető meg.) A felvételin csak (maximum kettő) államilag elismert nyelvvizsgáért jár többletpont.
(-› idegen nyelvi érettségi; -› többletpontok)

alkalmassági vizsga  – A felsőoktatási intézmények az eddig megszokott módon szervezhetnek ún. „alkalmassági vizsgá”-t (pl. a tanító- és óvodapedagógus-képzésben vagy építész szakon), de ezt nem pontozhatják, csak megfelelt – nem felelt meg minősítéssel illethetik. (Ha tehát valaki építészmérnök szeretne lenni, de a rajz alkalmassági vizsgán nem felel meg, hiába ér el hozott és szerzett pontjai alapján jó helyezést a felvételi sorrend kialakításában, az egyetem vagy a főiskola nem veszi fel.)
(-›1. sz. táblázat)

ECDL vizsga  – European Computer Driving Licence (európai számítógép-kezelői jogosítvány). Az ECDL bizonyítvánnyal (sem az informatikai-számítástechnikai OKJ-s vizsgával) nem váltható ki az informatika érettségi.
(-› informatika érettségi)

előrehozott érettségi vizsga  – Akkor érettségizhet valaki a szokásosnál előbb egy tantárgyból, ha már az utolsó év előtt  teljesítette a középiskolai követelményeket tanórai részvétellel, vagy osztályozó vizsgával. Azt, hogy melyek azok a pontos követelmények, amelyeket teljesíteni kell, az iskola adott tantárgyra vonatkozó helyi tantervéből lehet megtudni. A vizsgára jelentkezőnek tudásáról osztályzatot kell szereznie, mely a bizonyítványában is megjelenik. (Ezt pontosan az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.) Például, ha valaki informatikát 9–10. osztályban tanult és befejezték a tananyagot, 10. osztály végén leteheti az érettségi vizsgát. Ebben az esetben tanórai részvétellel teljesítette a tanulmányi követelményeket. Ha egy adott tantárgy oktatása a 12. évfolyam végéig tart, akkor osztályozó vizsgát kell tennie annak, aki előrehozott érettségi vizsgára szeretne jelentkezni. Azonban csak akkor érdemes belevágni ebbe a vizsgába, ha valóban jól tudja valaki az adott tantárgy követelményeit, mert ha nem sikerül a vizsga, lehet még próbálkozni később (-› javító érettségi vizsgával), azonban ha eredménye legalább elégséges lett, csak a tanulói jogviszony megszűnése után van lehetőség a nem tetsző érdemjegy javítására (-› ismétlő érettségi vizsgával). Tanulói jogviszony fennállása alatt csak akkor, ha a tanuló középszinten tette le az előrehozott érettségi vizsgát, és emelt szinten próbálkozik újra, mivel ezt a fajta vizsgát csak szintemelő vizsgával lehet javítani. Ráadásul az érettségi bizonyítvány kiosztásáig mindössze egy alkalommal, egy másik vizsgaidőszakban (mivel egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy vizsgaszinten lehet vizsgázni). Ilyen esetben a rendes érettségi vizsgára való jelentkezéskor nyilatkozni kell arról, hogy ugyanabból a tárgyból előrehozott vizsgaként letett közép-, és előrehozott szintemelő vizsgaként letett emelt szintű vizsga eredménye közül melyiket szeretné valaki az érettségi bizonyítványában szerepeltetni. A másik vizsgaeredményről tanúsítványt állítanak ki.

emelt szintű érettségi vizsga  – Minden érettségiző maga dönthet arról, hogy mely tárgy(ak)ból jelentkezik (ill. jelentkezik-e egyáltalán) emelt szintű vizsgára. A felvételi eljárásban maximum két olyan tárgyból tett emelt szintű érettségi vizsgáért kapható plusz hét-hét pont, amelyekből a pályázó szerzett pontjait számítják, eredményük pedig közepes vagy annál jobb. Egy adott idegen nyelvből a jelentkező döntése alapján vagy az emelt szintű érettségiért, vagy a nyelvvizsgáért kapható többletpont. A 2005-ben tizenharmadik évfolyamon – a „hagyományos” érettségi vizsga követelményei szerint – érettségizetteknek és azoknak a jelentkezőknek, akik 2005 előtt tettek érettségi vizsgát, egyaránt jelentkezhetnek a felvételi szakcsoportok és vizsgatárgyak ismeretében az adott vizsgatárgy(ak)ból emelt szintű vizsgára. Az emelt szintű vizsga írásbelije a középszintű érettségivel egy időben és általában egy helyen zajlik, szóbelije azonban – amin egy három fős független tantárgyi bizottság előtt kell számot adni a tanultakról – nem. Egyes vizsgatantárgyak emelt szintű érettségi szóbeli vizsgáit az országos vizsgaközpont szervezi meg.
(-› többletpontok; -› szakcsoportok; -› szerzett pontok)

érettségi vizsgafajták  – A megújult érettségi rendszerben bevezetésre kerültek olyan vizsgafajták is, melyek eddig nem léteztek. Így az eddigi három: a rendes, a pótló, és a javító vizsga mellett az ismétlő, a szintemelő, a kiegészítő és az előrehozott érettségi vizsga is megjelent.

érettségi vizsgarészek – A legtöbb érettségi tantárgy vizsgája mind közép, mind emelt szinten írásbeli és szóbeli részből áll. E két leggyakoribb vizsgarész mellett azonban néhány tantárgy esetében megjelenik a gyakorlati, és a gyakorlati vagy az írásbeli vizsga helyett vagy annak részeként a projekt vizsga is. Bonyolítja a fogalom egyértelmű meghatározását, hogy vizsgarésznek nevezik például az emelt szintű idegen nyelvi érettségi olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség részeit is.
(-› 4. sz. táblázat; -› gyakorlati vizsga 2; -› projektvizsga)

érettségi vizsgaszintek  – 2005. május–júniusi vizsgaidőszaktól két szinten:  közép- és emelt szinten lehet letenni az érettségit az egyes vizsgatárgyakból. Az érettségire jelentkezők maguk dönthetik el, hogy mely tantárgyakból kívánnak középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni (függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulták: vagyis akkor is jelentkezhet valaki emelt szintű vizsgára, ha az adott vizsgatárgyból csak középszintű vizsgára készítette fel az iskola, illetve emelt szintű felkészítés után is lehet jelentkezni középszintű vizsgára). Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból azonban csak egy szinten lehet vizsgázni.
(-› „hagyományos”/„régi típusú” érettségi vizsga; -› középszintű érettségi vizsga; -› emelt szintű érettségi vizsga)

érettségi vizsgatárgyak – Az érettségi vizsgatárgyakat három csoportba – kötelező vizsgatárgyak, kötelezően választott vizsgatárgy, szabadon választott vizsgatárgyak – lehet sorolni aszerint, hogy kötelezőek, vagy választhatóak. Érettségizni minimum öt tantárgyból kell. Ezek közül négy – magyar (vagy nemzetiségi) nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (a 2009/2010-es tanév május–júniusi vizsgaidőszakáig a felnőttoktatásban résztvevők kivételével) – kötelező. Melléjük egyet kell kötelezően választani. Az öt vizsgatárgyon túl azonban más tantárgy(ak)ból is lehet érettségizni: ez(ek) a szabadon választott érettségi vizsga-tárgy(ak). A lehetséges vizsgatárgyakat a 4. sz. táblázat sorolja fel. (Ezek azok a tárgyak, melyeknek kiadták a központilag készített vizsgakövetelményét, vagy valamely iskola akkreditáltatta őket. A törvény az akkreditáció után két évvel engedélyezi csak az adott tárgy érettségi vizsgatárgyként való bevezetését. Az ún. egyedi akkreditált vizsgatárgyak jegyzéke megtalálható a www.okev.hu honlapon.) Minden tanuló maga döntheti el – ha az előírt feltételeket teljesítette – egyrészt azt, hogy milyen tantárgyat választ ötödik, kötelezően választható vizsgatárgyként, valamint, hogy választ-e további szabadon választható vizsgatárgy(ak)at, másrészt pedig azt, hogy melyik érettségi vizsgatárgyból milyen szinten (közép- vagy emelt szinten) vizsgázik. Érettségizni ugyanis csak olyan tárgyakból lehet, melyeknek tantárgyi követelményeit a vizsgázó – tanórai részvétellel vagy osztályozó vizsgával – teljesítette, és ezt bizonyítványában szereplő érdemjegyével/érdemjegyeivel igazolni tudja. E feltétel alól mentesülnek azok, akik tanulmányi versenyeredményükkel teljesítették az adott tárgy vizsgakövetelményeit. S nem érvényes ez azokra a vizsgázókra sem, akik már nem állnak tanulói jogviszonyban a középiskolával, ugyanis ők bármelyik tantárgyból érettségizhetnek függetlenül attól, hogy azt a középiskolában tanulták-e. A megkötés ez esetben csak annyi, hogy az idegen nyelvek közül csak azokból tehető érettségi vizsga, melyeket Magyarországon a középfokú oktatásban tanítanak.

 A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók érettségi vizsgája annyiban tér el a fentebb leírtaktól, hogy az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát ezen a nyelven kell teljesíteni (ezeknek a vizsgáknak az írásbelijére több idő van, mint a magyar nyelven folyó vizsgákéira, s lehet használni kétnyelvű szótárt), valamint – más tárgyakhoz kapcsolva vagy önálló választható vizsgatárgyként – népismeretből is érettségizni kell.

  A nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyból tett emelt szintű, minimum 60%-os eredményű vizsga felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű; az emelt szintű, minimum 20,59%-os, vagy középszintű, minimum 80%-os eredmény középfokú nyelvvizsgát ér; végül a középszintű, minimum 60%-os eredményű pedig alapfokút jelent; feltéve, hogy mellette – mindhárom esetben – ugyanezen a nyelven, még legalább két vizsgatárgyból sikeres érettségi vizsgát tesz a vizsgázó.

A két tanítási nyelvű iskolák érettségijén a kötelező idegen nyelv a célnyelv, továbbá a célnyelven tanult tantárgyak közül minimum kettőből ezen a nyelven kell érettségizni (ezen vizsgák írásbelijének ideje megnövelhető, s kétnyelvű szótár is használható).

 Ha valaki emelt szinten legalább 60%-ot ér el a célnyelvi vizsgán, és másik két vizsgatárgyból a célnyelven legalább középszintű sikeres érettségi vizsgát tesz, annak az érettségi bizonyítványa felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül. 

  A felnőttoktatásban részt vevőknek – a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók kivételével – a 2009/2010-es tanév május–júniusi vizsgaidőszakában kötelező első alkalommal idegen nyelvből érettségi vizsgát tenniük. Eddig az időpontig lehetőségük van rá, hogy az idegen nyelv helyett más vizsgatárgyat válasszanak, de érettségi vizsgatárgyaik számának ebben az esetben is minimum ötnek kell lennie.
(-› 4. sz. táblázat; -› kötelező érettségi vizsgatárgyak; -› kötelezően választott érettségi vizsgatárgy, -› szabadon választott érettségi vizsgatárgyak)

felvételi bizottság – A felsőoktatási intézmény által a felvételi vizsga megszervezésére és lebonyolítására, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására létrehozott bizottság.  A felvételi ügyek adminisztrációját felügyeli, dönt a vitatott esetekről, elbírálja a kérelmeket. A bizottság a felvétel kimondásáról vagy annak elutasításáról határozatot hoz, amiről az intézmény értesíti a jelentkezőket.

  2005-től csak a művészeti és a testkulturális szakokat indító felsőoktatási intézmények szervezhetnek felvételi – gyakorlati – vizsgát, a többi intézmény esetében az érettségi vizsga lépett a helyébe.
(-› felvételi vizsga)

felvételi eljárás  – A jelentkező szempontjából az egyetemre, főiskolára való felvételhez szükséges hivatalos út. Első lépése az Oktatási Minisztérium által kiadott jelentkezési lapok benyújtása. Az eljárás része az érettségi, ill. egyes esetekben a felsőoktatási intézmény által szervezett szakmai alkalmassági, és/vagy gyakorlati vizsga. A felvételi eljárással kapcsolatos állami és intézményi feladatok koordinálását és segítését az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda biztosítja.
(-› felvételi vizsga)

felvételi jelentkezési sorrend – A jelentkező önmaga határozza meg a számára elérendő intézmények, szakok prioritási sorát. Ezt a jelentkezési lapon jelölheti meg. A felsőoktatási intézménynek a felvételről szóló döntése során kötelezően figyelembe kell venni ezt a sorrendet.

felvételi pontok számítása  – A felvételi pontok hozott (max. 60 pont), szerzett (max. 60 pont) és többletpontokból (maximum 24 pont) állhatnak. 2006-tól a felvételhez szükséges minimális pontszám: 78 pont (felsőfokú szakképzésnél: 72 pont), amelybe a hozott és a szerzett pontokon túl az emelt szintű érettségiért járó többletpont is beleszámítható. A hozott pontokat nem, a szerzett pontokat viszont lehet duplázni.
(-› hozott pontok; -› szerzett pontok; -› többletpontok; -› felvételi vizsga; -› 2. sz. táblázat; -› 3. sz. táblázat)

felvételi vizsga – 2005-től a felsőoktatási alapképzésben a felvételi vizsga szerepét a kétszintű érettségi vizsga vette át. A középiskolai eredmények és az érettségi vizsgán a szakcsoportonként megadott vizsgatárgyakból elért százalékos teljesítmény alapján számolják ki a felvételi pontokat (maximum 120 pont). Ehhez adódhatnak többletpontok is (maximum 24 pont).

 A felvételi eljárás során az nyerhet felvételt, aki a hozott és a szerzett pontjaival (valamint az emelt szintű érettségiért járó többletponttal együtt) minimum 78 pontot (felsőfokú szakképzésben 72 pontot) elér. Emellett néhány szakon alkalmassági vizsga is van. Ennek a vizsgának az eredménye a felvételi pontszámot nem, magát a felvételt azonban befolyásolja, mivel eldönti, hogy a jelentkező „megfelelt” vagy „nem felelt meg” az adott szakon való továbbtanulásra.

  A felvételi eljárásban kivételes helyzetű a felsőoktatás két területe: a művészeti és a testkulturális szakcsoportban ugyanis a gyakorlati vizsga eredményétől függ a felvétel. Ezek a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy a gyakorlati vizsga mellett figyelembe veszik-e a középiskolai és az érettségi eredményeket.
(-› kétszintű érettségi; -› alkalmassági vizsga; -› gyakorlati vizsga 1.; -› felvételi eljárás)  

gyakorlati vizsga 1.  – A művészeti és a testkulturális szakcsoportba tartozó szakokra a felvételt a gyakorlati vizsga alapján bírálják el. Ebben a két szakcsoportban nem kötelező figyelembe venni a középiskolai teljesítményt (hozott pontokat) sem.
(-› 1. sz. táblázat)

gyakorlati vizsga 2.  – A három lehetséges érettségi vizsgarész egyike (a szóbeli és az írásbeli mellett) A 4. sz. táblázat jelöli, hogy melyek azok az érettségi tantárgyak, melyeknek van gyakorlati vizsgarészük is. Gyakorlati vizsga alatt néhány tantárgy esetében projektvizsgát értenek.
(-› érettségi vizsgarészek)

„hagyományos”/„régi típusú” érettségi vizsga  – A 2005-ben tizenharmadik évfolyamosként érettségizettek és a 2005 előtt érettségizettek érettségi vizsgái az új típusú érettségi rendszerben a középszintű érettségi vizsgának feleltethetőek meg. A felvételihez szükséges szerzett pontok számításánál ezekhez az érdemjegyekhez meghatározott százalékértékeket rendelnek (jeles: 100%, jó: 79%, közepes: 59%, elégséges: 39%). Azonban mindenki számára adott az a lehetőség, hogy emelt (illetve közép-) szintű vizsgára jelentkezzen bármely (és bármely számú) érettségi tantárgyból.
(-› 3. sz. táblázat)

hozott pontok  – A felvételi eljárásban számított – többletpontok nélküli – pontszám egyik felét (a szerzett pontok mellett) a hozott pontok tehetik ki. Összesen 60 hozott pontja lehet valakinek: a magyar (vagy nemzetiségi) nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy utolsó – tanult – két év végi osztályzatainak összege alapján legfeljebb 50 pontot lehet elérni. Ehhez adódik az összes érettségi osztályzat – tehát annyi érettségi jegy, amennyi a bizonyítványban szerepel (mivel egy tanulónak a kötelező érettségi tantárgyak és a kötelezően választott érettségi tantárgy mellett több szabadon választható érettségi tárgya is lehet) – átlagának egész számra kerekített kétszerese: legfeljebb 10 pont. A hozott pontok (a szerzett pontokkal ellentétben) 2005-től nem duplázhatók. Az államilag finanszírozott alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 3, a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 5 évben lehet a középiskolai tanulmányi eredmények alapján számolni a hozott pontokat. (Ezzel szemben a szerzett pontok számításánál – mivel azok az „elévülhetetlen” érettségi bizonyítványban szereplő vizsgajegyeken alapulnak – természetesen nem létezik időbeli korlátozás.)
(-› felvételi pontok számítása; -› szerzett pontok)

idegen nyelvi érettségi – Akik középfokú vagy felsőfokú államilag elismert “C” típusú nyelvvizsgával rendelkeznek – 2005-ben utoljára –, a nyelvvizsga bizonyítványért emelt szintű ötös érettségi osztályzatot kaphattak. 2006-tól az állami nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát tennie közép- vagy emelt szinten. Fontos változás lesz, hogy a jól sikerült emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga 60%-tól középfokú, 40–59% között pedig alapfokú “C” típusú, államilag elismert nyelvvizsgának számít majd.

 Újdonság az is, hogy az „új típusú” idegen nyelvi érettségik egynyelvűek, s egységesen – minden nyelvből és mindkét vizsgaszinten – öt részből tevődnek össze: beszédkészség, olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség. Középszinten két vizsgarész van: írásbeli (ennek részei: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség) és szóbeli, emelt szinten pedig öt, melyekből négy írásbeli: olvasás, nyelvhelyesség, hallás, írás és egy szóbeli. Ez azt vonja maga után, hogy a 10%-os küszöbszintet középszinten az írásbeli vizsga egészében (a négy összetevőből együttesen) valamint külön a szóbeli vizsgán kell teljesíteni, az emelt szinten pedig az öt vizsgarészben (négy írásbelin és egy szóbelin) külön-külön.

 A nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelv és irodalom, valamint a kétnyelvű oktatásban tett nyelvi érettségik és a nyelvvizsga kapcsolata a következő:

 A nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelvű oktatásban részt vevő tanulók érettségi bizonyítványa:

 • felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal lesz egyenértékű akkor, ha nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyból emelt szintű minimum 60%-os,

 • középfokúval, ha emelt szintű minimum 20,59%-os, vagy középszintű minimum 80%-os,

 • alapfokúval, ha középszintű minimum 60%-os eredményű vizsgát tesznek, és e mellett – mindhárom esetben – ugyanezen a nyelven még legalább két vizsgatárgyból sikeresen leérettségiznek.

 A két tanítási nyelvű iskolákban érettségizőknek emelt szinten legalább 60 %-ot kell elérniük a célnyelvi vizsgán, s másik két vizsgatárgyból célnyelven legalább középszintű sikeres érettségi vizsgát kell tenniük, hogy érettségi bizonyítványuk felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősülhessen.

 A felnőttoktatásban részt vevőknek – a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók kivételével – a 2009/2010-es tanév május–júniusi vizsgaidőszakában kötelező első alkalommal idegen nyelvből érettségi vizsgát tenniük. Eddig az időpontig lehetőségük van rá, hogy az idegen nyelv helyett más vizsgatárgyat válasszanak, de érettségi vizsgatárgyaik számának ebben az esetben is minimum ötnek kell lenniük.

 (-› államilag elismert nyelvvizsga; -› többletpontok)

informatika érettségi – Aki akár közép-, akár emelt szinten ötösre leteszi az informatika érettségit az új kétszintű rendszerben, az várhatóan az érettségi bizonyítványa alapján folyamodhat ECDL bizonyítványért.

  Az ECDL bizonyítványt az igényüket benyújtó diákok számára az NJSZT
(Neumann János Számítógép-tudományi Társaság) bocsátja ki az érettségi dokumentum, valamint az érettségi adatokat nyilvántartó hivatalos szervezettel egyeztetett adatok alapján. A vizsgadíjat nem kell kifizetni, de az eljárásért a regisztrációs díjat igen, ezt azonban az Oktatási Minisztérium várhatóan magára fogja vállalni.
(-› ECDL vizsga)

ismétlő érettségi vizsga – Bárkivel előfordulhat, hogy a nagy nap(ok)on nem úgy teljesít, ahogyan szerette volna, s bár sikerült az érettségije, de nem túl fényesen. Vagy csak az iskola befejezése után kap észbe, hogy bizony mégiscsak jobb lenne továbbtanulni, de érettségi bizonyítványa alapján erre nem sok esélye van. Az új érettségi rendszerben van lehetőség a javításra. A nem tetsző jegyet egy azonos szinten történő vizsgával – az „eredeti” „javítandó” vizsga letételét követően minimum eggyel későbbi vizsgaidőszakban – lehet kijavítani, de csak az érettségi bizonyítvány kiadása után. Ez természetesen javítja az érettségi átlagát is, ami újabb pontokat hozhat a konyhára. Az ismétlő érettségi vizsgáról tanúsítványt állítanak ki. Azt azonban lényeges megjegyezni, hogy a vizsga nem ingyenes!

javító érettségi vizsga – Erre a vizsgatípusra akkor kell jelentkeznie valakinek, ha saját hibájából el sem kezdte, vagy nem eredményesen fejezte be a vizsgát (azaz megbukott). Első alkalommal ez a vizsga ingyenes, de később már fizetni kell érte!

jelentkezési határidő  – Érettségi vizsgára a vizsgát szervező középiskolákban vagy a területileg illetékes OKÉV regionális igazgatóságon lehet jelentkezni. A 2006-os május–júniusi vizsgaidőszakra történő jelentkezés határideje február 15. A jelentkezési lapot a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény igazgatójához kell benyújtani.
(-› 5. sz. táblázat)

képzési terület/ág – A felsőoktatásban tanulható szakokat szakterületek szerint csoportokba osztották, melyekben a felvételi eljárás azonos elvek alapján történik, vagyis: minden képzési terület megadja az általános követelményeit: milyen érettségi vizsgatárgyból milyen szintű vizsgát kér. (-› 1. sz. táblázat) Legtöbbjük egy vagy két tantárgyból, középszintű érettségi vizsgát jelöl meg feltételként. Ezek százalékos eredményei alapján számítják majd ki a felvételiző szerzett pontjait. (-› 2. sz. táblázat) Kivételes helyzetben állnak a művészeti szakcsoport szakjai, valamint a testnevelő-edző és a rekreáció-, életmód- és egészségfejlesztés szakok: az ide sorolható szakokat indító felsőoktatási intézmények ugyanis maguk dönthetnek arról, hogy figyelembe veszik-e a jelentkezők középiskolai és érettségi eredményeit, többletpontjait, vagy kizárólag a saját maguk által szervezett, lebonyolított és értékelt gyakorlati vizsgák alapján döntenek a felvételről.

kétszintű érettségi  – Bevezetését 1996-ban határozta el az Oktatási Minisztérium. Az eredeti elképzelés szerint a középszintű vizsga (ugyanúgy, ahogy a „régi”, „hagyományos”) a középiskolai tanulmányok lezárására, mellette pedig az emelt szintű a felvételi vizsga helyettesítésére szolgált volna azzal a céllal, hogy a vizsgakövetelményeket a közoktatás, ne pedig a felsőoktatási intézmények írják elő, és így az elvárások egységesek, objektívebbek legyenek (ne változzanak intézményenként, szakonként). Ennek érdekében az egyetemi és főiskolai szintű szakokat szakterületek szerint csoportokba osztották, s az így létrejött -› szakcsoporthoz érettségi vizsgatárgyakat rendeltek, melyekből emelt szintű érettségit kellett volna tenniük a felsőoktatásba jelentkezőknek. Azonban mivel az egyetemek és a főiskolák úgy döntöttek, hogy 2005-ben – a nyelvszakok kivételével – nem kérnek emelt szintű érettségit, így az emelt szintű érettségi vizsga = felvételi vizsga koncepció egyelőre érvényét vesztette. A következő években azonban még lehet rá mód, hogy ezen változtassanak, ugyanis a felsőoktatási intézményeknek évente kell meghatározniuk – és két évvel a felvételi előtt közzétenniük –, hogy milyen feltételeket támasztanak a hozzájuk jelentkezőkkel szemben: melyik – legfeljebb két – tárgyból, és milyen szintű érettségit kérnek. (2008-tól már minden szakon két érettségi vizsgatárgy alapján kell a szerzett pontokat számolni.)
(-› szakcsoport, -› 1.sz. táblázat)

kiegészítő érettségi vizsga  – Ilyet az tehet, aki már egyszer leérettségizett, de felvételije miatt egy újabb tantárgyból is szeretne érettségizni, mert olyan szakra jelentkezne, amely szak -›szakcsoportjában olyan tárgy(ak) is szerepel(nek), ami(k)ből ő annak idején nem érettségizett. Utólag – kiegészítő érettségi vizsga formájában – megteheti, hogy ebből/ezekből a tárgyakból is levizsgázzon. (Például a középiskola befejezése után ráébred, hogy tulajdonképpen mégsem műszaki szakember szeretne lenni, inkább a biológia vonzza. Ahhoz, hogy bekerülhessen egy olyan felsőoktatási intézménybe, ahol ilyesmivel foglalkoznak, a biológia érettségi eredményére van szükség. Ha biológiából „eredetileg” nem érettségizett, kiegészítő érettségivel pótolhatja.) A vizsgáról tanúsítványt állítanak ki.
(-› szakcsoport, -›1. sz. táblázat)

kötelező érettségi vizsgatárgyak – Az érettségi vizsga tárgyai közül négy – magyar (vagy nemzetiségi) nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (a 2009/2010-es tanév május–júniusi vizsgaidőszakáig a felnőttoktatásban résztvevők kivételével) – kötelező, egy pedig kötelezően választható. (Ezeken túl más tantárgyakból is lehet érettségizni: ezek a szabadon választott érettségi vizsgatárgyak.) Minden tanuló maga választhatja meg, hogy melyik érettségi vizsgatárgyból milyen szinten (közép- vagy emelt szinten) vizsgázik. A kötelező érettségi vizsgatárgyak közül magyar nyelv és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből mindkét szinten van írásbeli és szóbeli vizsga is, a matematika vizsga középszinten írásbeliből (szóbeli csak akkor van, ha az írásbeli eredménye 10% és 19% közé esik: ebben az esetben az írásbeli és a szóbeli rész együttes pontszámának 20%-ától elégséges a vizsga), emelt szinten írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

(-› középszintű érettségi vizsga; -› emelt szintű érettségi vizsga, -› idegen nyelvi érettségi; -› kötelezően választott érettségi vizsgatárgy; -› szabadon választott érettségi vizsgatárgyak; -› 4. sz. táblázat)

kötelezően választott érettségi vizsgatárgy  –  Az érettségi vizsgán minimum öt tantárgyból kell vizsgázni. A négy kötelező tantárgy mellé ötödikként kötelezően választott érettségi vizsgatárgyat kell választani. (Érettségizni – a tanulói jogviszony fennállása alatt – olyan tárgyakból lehet, melyeket valaki az (iskola adott tantárgyra vonatkozó helyi tantervében) előírt követelményeknek megfelelően teljesített (tanórai részvétellel vagy osztályozó vizsgával), van belőle jegye, ami szerepel a bizonyítványában. Ha valaki olyan tárgyból is szeretne érettségizni, amit saját iskolájában nem tanítanak, akkor vendéghallgatói jogviszonyt kell létesítenie egy olyan iskolával, amelynek helyi tantervében szerepel ez a tantárgy, és a követelményeket ily módon kell teljesítenie. Mentesülnek ez alól azok, akik tanulmányi versenyen elért eredményükkel teljesítették a vizsgakövetelményeket, illetve azok, akiknek már megszűnt a tanulói jogviszonyuk. Az utóbb említettek bármilyen tárgyból jelentkezhetnek érettségi vizsgára.) A vizsga szintjét a vizsgázó szabadon választhatja meg. A 4. sz. táblázat felsorolja az összes olyan tárgyat, amelyből 2005-től érettségi vizsgát lehet tenni, és feltünteti azt is, hogy az egyes tantárgyak érettségi vizsgái milyen vizsgarészekből állnak.
(-› 4. sz. táblázat)

középszintű érettségi vizsga  – A középszintű érettségi vizsga az adott tantárgy általános érettségi követelményei alapján állhat írásbeli és szóbeli/gyakorlati vizsgarészből, vagy csak írásbeli, illetve csak szóbeli/gyakorlati vizsgarészből. (A legtöbb tantárgy érettségi vizsgájának – az eddigiektől eltérően – írásbeli és szóbeli része is van.) Néhány tantárgy esetében projektvizsga is van. A vizsgázók saját iskolájukban oldják meg az írásbeli feladatokat minden vizsgatárgyból az előre kijelölt napokon, majd ugyanott, az iskola tanáraiból és egy, az iskolában nem tanító elnökből álló érettségi vizsgabizottság előtt szóbeliznek. Az írásbeli feladatlap és az értékelési útmutató az összes tárgyból központilag készül, de a javítás és az értékelés az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállításának „forgatókönyvét” az érettségi vizsgatárgy részletes követelményei rögzítik, a konkrét tételeket azonban az iskola tanárai helyben állítják össze, értékelésüket, pontozásukat a részletes követelményekben megadott szempontok alapján maguk végzik. (A hagyományos érettségi vizsga követelményei szerint érettségizett diákok érettségi vizsgája egyenértékű a középszintű érettségi vizsgával.)
(-› „hagyományos”/„régi típusú” érettségi vizsga; -› emelt szintű érettségi vizsga)

külföldi érettségi bizonyítvány – Azokat a külföldön szerzett érettségi bizonyítványokat, melyekre vonatkozólag Magyarországnak nincs nemzetközi szerződése, nem ismerik el középiskolai érettségi bizonyítványként. Aki ilyen fajta bizonyítvánnyal rendelkezik, kérheti a középiskolától a külföldön folytatott tanulmányok beszámítását. Az iskola igazgatója dönt arról, hogy a kérvényező középiskolai tanulmányai befejezettnek tekinthetők-e, s ennek függvényében érettségi vizsgára bocsátható-e a tanuló. (Elismerési törvény 2001. évi C törv. 62.§)

nemzetközi érettségi bizonyítvány – Nemzetközi érettségi bizonyítványt olyan középiskola bocsáthat ki, mely rendelkezik a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organisation, IBO) hozzájárulásával. Jogszabály mondja ki az IBO és a Deutsche Schule által kiadott bizonyítványoknak a magyar érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségét. Az ilyen bizonyítványok tulajdonosaira ugyanazok a jogok érvényesek, mint a magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőkre, azonban a felvételi szempontjából a bizonyítvány eredményeit az a felsőoktatási intézmény minősíti – vagyis a felvételi tárgy(ak)ból megállapítja az egyes tárgyak vizsgaszintjét és százalékos eredményét –, ahova a jelentkező benyújtja jelentkezési lapját.

OKTV  – Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek országos döntőinek valamennyi résztvevője az adott tárgyból mentesül az érettségi vizsga letétele alól. Az 1-15. helyezettek emelt szintű jeles osztályzatot és 100 %-os minősítést, a további helyezettek középszintű jeles osztályzatot és szintén 100%-os minősítést kapnak, amennyiben megfelelnek az érettségi vizsga egyéb feltételeinek. (A mentességről az OKÉV igazolást ad ki.) E mellett a felvételi eljárás során szakirányú továbbtanulás esetén az első 15 helyezettnek 24 többletpontot (tehát annyit, amennyit maximálisan szerezni lehet) kapnak.
(-› többletpontok)

pótló érettségi vizsga – Ilyen fajta vizsgát akkor tehet valaki, ha önhibáján kívül nem tudta befejezni, vagy esetleg el sem kezdte a – bármilyen típusú, vagyis: rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő – érettségi vizsgát. (Például beteg lett, vagy bizonyíthatóan nem kapta meg a vizsgáról szóló értesítést stb.) A pótló érettségi vizsgán a már korábban teljesített vizsgarészeket nem kell megismételni. Ez a vizsga ingyenes.

projektvizsga  – 2005-től egyes tantárgyak érettségi vizsgájának része. A szóbeli vizsga mellett, az írásbeli vagy a gyakorlati vizsga leírása alatt találkozhatunk ezzel a vizsgával. A projektvizsgát – szemben a hagyományos írásbeli/szóbeli/gyakorlati vizsgával – nem a vizsgaidőszakok valamelyikében egy kijelölt napon, meghatározott időkeretek között lehet letenni. Ez a vizsga valójában egy projektdolgozat elkészítését jelenti, mely munkára több hónap áll rendelkezésre. A tanév elején teszik közzé a projektfeladatok címlistáját, melyből – tantárgytól és vizsgaszinttől függően adott számú – címet kell választania a vizsgázónak. A projekt-témák minden évben változnak. A tanár – a projektmunka elkészítéséhez rendelkezésre álló több mint fél éves időkeret alatt – végigkíséri a projektfeladat készítésének valamennyi fázisát, a konzultációk során útmutatást nyújt a diák számára. A projektmunka leadásakor a vizsgázónak munkanaplót is mellékelnie kell az elkészült produktumhoz. A következő vizsgatárgyakból van projektfeladat: horvát-, szlovák-, szlovén-, román-, cigány népismeret; német nemzetiségi népismeret; rajz és vizuális kultúra; emberismeret és etika; társadalomismeret; ember és társadalomismeret, etika; mozgóképkultúra és médiaismeret; utazás és turizmus, gazdasági ismeretek.
(-› 4. sz. táblázat)

rendes érettségi vizsga – Rendes érettségi vizsgát akkor tesz valaki, amikor középiskolai tanulmányainak befejezése után – amikor még tanulói jogviszonyban áll iskolájával – az előírt négy és a kötelezően választható ötödik tantárgyból első ízben számot ad tudásáról („normális” esetben 12. évfolyam végén). Ennél több tantárgyból is érettségizhet valaki, ha szeretne, illetve ha a felvételijéhez erre szükség van. Például aki orvosi egyetemre készül, annak a négy kötelező tantárgy mellett még biológiából és kémiából/fizikából is érettségiznie kell. Ekkor az érettségi átlagába mind a hat tárgy beleszámít. Érettségi bizonyítványában ezek az érdemjegyek fognak szerepelni. (A rendes érettségit követő szintemelő-, ismétlő-, vagy valamely új tárgyból letett kiegészítő érettségi vizsga eredménye nem az érettségi bizonyítványban jelenik meg, hanem a vizsgázó különböző tanúsítványokat kap róla, melyekről maga dönti el, hogy – attól függően, hogyan sikerült a számára a megmérettetés – felhasználja-e azokat vagy sem.)

szabadon választott érettségi vizsgatárgyak – Az érettségi vizsgán minimum öt tantárgyból kell vizsgázni. Ezek közül négy kötelező, egy pedig kötelezően választható. Az öt tárgyon túl azonban minden vizsgázónak megvan rá a lehetősége, hogy további tárgyakból is letegye az érettségi vizsgát. Érettségizni – tanulói jogviszony fennállása alatt – olyan tárgyakból lehet, melyeket valaki az (iskola adott tantárgyra vonatkozó helyi tantervében) előírt követelményeknek megfelelően teljesített (tanórai részvétellel vagy osztályozó vizsgával), van belőle jegye, ami szerepel a bizonyítványában. Ha valaki olyan tárgyból is szeretne érettségizni, amit saját iskolájában nem tanítanak, akkor vendéghallgatói jogviszonyt kell létesítenie egy olyan iskolával, amelynek helyi tantervében szerepel ez a tantárgy, és a követelményeket ily módon kell teljesítenie. Mentesülnek ez alól azok, akik tanulmányi versenyen elért eredményükkel teljesítették a vizsgakövetelményeket, illetve azok, akiknek már megszűnt a tanulói jogviszonyuk. Az utóbb említettek bármilyen tárgyból jelentkezhetnek érettségi vizsgára.

  A felvételi eljárásban a hozott pontok egy részét az összes érettségi osztályzat – tehát annyi érettségi jegy, amennyi a bizonyítványban szerepel – átlagának egész számra kerekített kétszerese jelenti (legfeljebb 10 pont).
(-› 4. sz. táblázat)

szerzett pontok – A szerzett pontokat az új rendszerű érettségi vizsgán egy vagy két vizsgatárgyból elért százalékos érettségi eredmény alapján számolják ki. (-› 2. sz. táblázat) (2008-tól azonban már minden szakon két érettségi vizsgatárgy alapján kell a szerzett pontokat számolni.)

 A legtöbb szak egy vagy két tantárgyból, középszintű érettségi vizsgát jelöl meg feltételként. Optimális esetben 60 pontot lehet szerezni. A szerzett pontok duplázására (a hozott pontokkal ellentétben) van lehetőség. Ha ezeknek a pontoknak a száma meghaladja a hozottakét, akkor a felvételi eljárás során automatikusan a jelentkező számára előnyösebb eredményeket veszik figyelembe, vagyis a szerzett pontjait duplázzák.

   2006-tól már csak azért az emelt szintű érettségi vizsgáért jár a pluszpont, amelyből a pályázó szerzett pontjait számítják.

(-› szakcsoportok; -› hozott pontok; -› többletpontok; -› felvételi pontok számítása)

szintemelő érettségi vizsga – Ha valaki középszinten már sikeresen levizsgázott egy tárgyból, de úgy érzi, hogy ennél többre is képes, és persze a felvételi pontszámához is jól jönne az emelt szintért járó plusz hét pont (vagy esetleg később olyan szakra szeretne jelentkezni, ami az adott tantárgy emelt szintű érettségi vizsgáját kéri): egy tárgyból egyszer tehet szintemelő vizsgát az érettségi bizonyítvány kiállításáig. Érettségi bizonyítványába az az eredmény fog bekerülni, amelyiket ő választja (ha a középszintűt választja, az emelt szintűről tanúsítványt állítanak ki).

többletpontok – Egy felvételiző maximum 24 többletpontot kaphat. A felsőoktatási intézmények kötelesek többletpontot adni

 • emelt szintű érettségiért: maximum két tantárgyból tantárgyanként hét-hét többletpont jár akkor, ha legalább közepes az eredménye, és ha belőle számítják a szerzett pontokat. Ha az adott szaknál csak egy érettségi vizsgatárgy alapján számolják a szerzett pontot, akkor azért az egy emelt szintű érettségiért önmagában 14 többletpont jár.

 • nyelvvizsgáért: a középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga 7 pontot, a felsőfokú 10 pontot ér. Maximum két nyelvvizsgát számítanak be.

 • az OKTV döntőseinek szakirányú továbbtanulás esetén: 24 többletpont jár.

 • intézményi döntés alapján adható többletpontok:

 - szakmai tanulmányokért (technikusi vagy OKJ-s bizonyítványért legfeljebb 7 pont),

 - sportteljesítményért (olimpiai sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 5 pont; vagy olimpiai sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 3 pont),

 - az Országos Ifjúsági Innovációs Versenyen elért 1-3. helyezésért legfeljebb 5 pont,

 - Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján elért nagydíjért legfeljebb 5 pont, illetve első díjért legfeljebb 3 pont adható.

   Egy adott idegen nyelvből a jelentkező döntése alapján vagy a nyelvizsgáért, vagy az emelt szintű érettségiért ját a többletpont. (Megjegyzendő, hogy ha például két tantárgyból emelt szinten vizsgázol, s e mellett rendelkezel egy C típusú közép- és egy C típusú felsőfokú nyelvvizsgával is, 7+7+7+10 pontod nem 31, hanem 24 pontot fog érni a többletpontok számításánál, mivel minden felvételizőre érvényes az a szabály, hogy maximum 24 többletpontot kaphat.)

A felvételhez többletpontok nélkül kell elérni 78 pontot a 120-ból!

(-› emelt szintű érettségi; -› államilag elismert nyelvvizsga; -› hozott pontok; -› szerzett pontok; -› felvételi pontok számítása)

vizsgaidőszakok – Évente két alkalommal van vizsgaidőszak minden évben: május–június-ban és október–november-ben. A vizsga szintjétől függetlenül:

 • a május–június hónapi vizsgaidőszakban minden középiskolában szerveznek rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító érettségi vizsgákat,

 • október–november-ben csak a kijelölt középiskolák szervezhetnek rendes, előrehozott, ismétlő, pótló és javító érettségi vizsgákat.